Ma, mikor nagy unalmamban csak szörföztem a Neten, eszembe jutott, hogy még vagy száz éve kértem egy kritikát az egyik kedvenc blogomon. Nos, kíváncsiságból felnéztem, hátha már elkészült, és örömmel konstatáltam, hogy egy igen pozitív kritikát kaptam, valamint két feliratkozót a blogomra, és néhány értékelést. Ez aztán a kellemes meglepetés, mondhatom! :D
Szóval, köszöntöm az első olvasóimat, és bár gondolom, a kritikán keresztül találtatok rám, azért ezen a linken elolvashatjátok: http://velemenyandkritika.blogspot.hu/2014/05/muvesz-sarok.html
Hm, ami egy új bejegyzést illet, viszonylag nagy csalódással állapítottam meg, hogy azok közé tartozom, aki csak depressziós állapotban ül le alkotni. Komolyan, még magamat is meglepném, ha írnék egy boldog verset vagy novellát. A naplómat is hanyagolom mostanság... És erre nem vagyok büszke, mivel már 3 éve írom folyamatosan.
"Alkotói válságom" - ha lehet így nevezni - nem más, mint hogy szerelmes lettem: és talán ezúttal a megfelelő személybe. Bár most is fentvan fészbukon, de rám nem írna. Hm. Azért remélem a nevemre még emlékezni fog szeptemberben, én meg addig megmaradok a fantazmagóriájimnál: talán a napokban újabb novella/vers érkezik, figyeljétek a blogot, ha kíváncsiak vagytok!:D
xoxo, D.
u.i: Ha a bejegyzés sokat késne, az valószínűleg a lehetetlenül lassú gépelésemnek köszönhető, ami pedig annak, hogy az idei tanévben elsajátítottam a gépírás szabályos technikáját, azonban alkalmazni még nem tudom oly gyorsan, mint ígérték. Erről jut eszembe, kellemes nyarat mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése